Kromoszómák
A macska szervezetének minden egyes sejtjében tizenkilenc pár kromoszóma található. A hímek ondószálai és a nőstények petesejtjei ez alól kivételek. Ezek a sejtek tizenkilenc egyedül álló kromoszómát rejtenek; ezek a kromoszómák a véletlenszerű felei egy kromoszómapárnak. Az ondó és a petesejt egyesülésekor a hím tizenkilenc egyedül álló kromoszómája egyesül a nőstény tizenkilenc egyedül álló kromoszómájával, és együtt pontosan kiadják a tizenkilenc kromoszómapárt. Ezáltal az utód genetikai tulajdonságainak pontosan a felét örökli az anyától, és felét az apától.
Domináns és recesszív gének
A kölykök génjeinek felét az apától, másik felét pedig az anyjától örökli. Minden gén egy bizonyos tulajdonságot reprezentál, például a cirmos mintázat vagy a fehér foltok hiányát vagy meglétét. Minden génnek megvan a párja. A cirmos mintáért felelős (A) génnek párja a cirmos mintát elnyomó gén (a).
Majdnem minden gén domináns vagy recesszív. A domináns azt jelenti, hogy ez a tulajdonság elnyomja a génpárját, és meg fog jelenni a macska kinézetében, ha hordozza ezt a gént. A recesszív tulajdonság genetikailag átadható az utódoknak, de nem fog külsőleg megjelenni, amíg domináns párja jelen van. A recesszív tulajdonság csak akkor nyilvánul meg, ha azt a gént az állat mindkét szülőjétől örökölte; sőt a recesszív génnek nem is kell a szülők kinézetében megjelennie. A genetikában elfogadott, hogy a domináns géneket nagybetűvel jelölik, a recesszív párjukat pedig kisbetűvel.
Cirmos / Aguti: A
Nem cirmos / Non-aguti (solid): a
Fenotípus és genotípus
A fenotípus kifejezést az állat külső megjelenésére használják, míg a genotípust a genetikai felépítésre. A cirmos macska, amely hordozza a solid (nem cirmos) gént, fenotípusát tekintve cirmos, mivel a cirmos dominál a solid gén fölött, ezáltal külsőleg ez jelenik meg, de genotípusát tekintve hordozója a cirmosnak és a solidnak is.
Melaninok
A szőrzet színét a szőrszálakban lévő apró pigmentrészecskékről (melaninokról) visszaverődő fény adja. A melaninok egymástól eltérnek méretben, formában és mennyiségben, és a szőrszálakban való elhelyezkedésük is különbözik egymástól. A látható szín mindezen tényezők függvénye.
A macskáknál két alapvető melanint különböztetünk meg: feomelanint és eumelanint. Az eumelanin a fekete alapú színekért felelős, a feomelanin pedig a vörös alapú színekért.
Fakulás
A fakulás akkor jön létre, ha a melaninok csoportokba rendeződnek, tehát a pigmentcsoportok között hely keletkezik, ezáltal a szőrzet optikailag fakóbbnak tűnik. A feketéből kék, a vörösből krém lesz. A fakulásért a recesszív, ún. dilution (d) gén felelős. Génpárja (D) a domináns, ami megakadályozza a fakulás létrejöttét.
Példa:
Cristiano Ronaldo kék színű maine coon. Genotípusa biztosan d/d, mert nem csak hordozza a fakulást okozó gént, de meg is jelent szőrén a fakulás. Apja, Konrád fekete füst, anyja, Sabine fekete klasszikus cirmos teknőc. Egyikükön sem látszik fakulás, de Ronaldonak mindkét szülőjétől d-t kellett kapnia. Így Sabine és Konrád genotípusa is D/d.
Amikor Ronaldo megszületett, meg voltunk róla győződve hogy fekete. (Ő volt az első, nálunk született kék cica.) Ronaldo után Cleopatra jött a világra, aki egy fekete füst kislány. Egymás mellett fekve teljesen egyformának tűntek színűket tekintve. Egy pár óra elteltével, mikor a szőrük már száradt, egyértelművé vált a különbség. Ronaldo sokkal világosabb volt az összes testvérénél.
Fehér (W)
A teljesen fehér szőrzetért a dominánsan öröklött W gén felelős. Ez a gén biztosítja, hogy a szőrzet teljesen pigmenthiányos legyen az egész testfelületen, ezáltal a bunda fehér színt nyer. A W gén különváltan öröklődik a többi, színért, cirmos mintáért vagy más faktorokért felelős génektől. Tehát genetikailag a fehér macska fehér bundája alatt láthatatlanul hordozza az összes színt, mintát és faktort, beleértve a fehér foltokat, és ezeket a színeket átörökíti utódainak. A fehér bunda mint egy jól szabott lepel, úgy takarja el a többi színt.
Süketség:
Ugyanaz a domináns W gén, amely a teljes fehér színért felelős, okozhat teljes vagy részleges süketséget is akár a fajtatiszta, akár a nem fajtatiszta macskáknál. A fehér macskák egy kis részénél a belső fül érzékelői elfajulnak, ezért a beérkező hangot egyáltalán nem, vagy csak részben tudják továbbítani a hallóidegeknek. A szem színe ebben az esetben nem meghatározó. A süketség nagyban elkerülhető, ha nem pároztatunk fehér egyedeket egymással. A két W génnel rendelkező állatoknál sokkal nagyobb az esély a süketségre.
Teknőctarka (teknőc)
A vörös és fekete szín öröklése:
A macskák fő színei nem domináns vagy recesszív öröklöttek, hanem a nemi kromoszómákkal kapcsolatosak. A nőstényeknek két X kromoszómája van (XX), a hímeknek pedig egy X és egy Y (XY). Az Y kromoszóma biztosítja, hogy a születendő kölyök hímnemű lesz. Azok a gének, amelyek meghatározzák, hogy a szőrzetben lévő pigmentsejtek eumelaninok lesznek, vagy vörös, az X kromoszómában helyezkedik el. Szín tekintetében az Y kromoszómák „üresek”. Ez azt jelenti, hogy a hímeknek csak egy olyan génjük van, amely a szükséges információt hordozza a melanin fajtájára vonatkozóan. A vörös és fekete szín öröklésének tekintetében tehát elég az X kromoszómát vizsgálni.
A hímek csak az anyjuktól öröklik színűket (X kromoszóma), míg apjuktól a „színtelen” Y kromoszómát kapják. Ha az anya fekete, akkor minden hím utóda fekete lesz. Ha az anya vörös, akkor kandúr kölykei is vörösek lesznek. Ha az anya teknőctarka, fiai lehetnek feketék vagy vörösek.
A nőstényeknek két X kromoszómájuk van, mindkét szülőtől egy-egy. Ezért náluk a két szülő együttesen határozza meg, hogy a születendő nőstény milyen színű lesz. A melaninok két típusa egymásra nézve nem dominánsak és nem recesszívek, de nem is keverednek, egyszerűen mindkettő megjelenik a nőstény kölyök külsején. Ha az anya fekete, az apa vörös, akkor a születendő nőstények teknőcök lesznek. Ha az nőstény teknőc és fekete hímmel pároztatjuk, születhetnek teknőc és fekete lányok is. Ugyanez a helyzet, ha teknőc nőstényt vörös hímmel pároztatunk. Teknőc és vörös lányok is lehetnek az alomban.
Teknőctarka hímek:
A teknőc hím genetikai képtelenség, mivel ennek feltétele lenne, hogy a hím két X kromoszómával rendelkezzen, ugyanúgy mint a nőstény. Nagyon ritkán azonban születhet teknőctarka hím is. Ez különböző okok miatt jöhet létre:
XXY: A hímnek rendellenes a kódja: XXY az XY helyett. Ez nagyon ritkán fordul elő. Ha mégis, akkor a hím nemzőképtelen.
Kiméra: Néha előfordul, hogy két sejthalmaz nagyon korai embrionális állapotban összeolvad. Ez a két halmaz normális esetben két kölyökként fejlődne tovább, de korai összeolvadásuknak köszönhetően egy kölyök születik belőlük. A jelenséget kimérának hívják. Abban az esetben, ha hímnemű kölyök születik, az nemzőképtelen lesz.
Cirmos
A cirmos mintás macska a domináns öröklött aguti génnel (A) rendelkezik, amelyen keresztül a cirmos minta típusa kifejeződik. A minta úgy alakul ki, hogy az aguti gén többé-kevésbé elnyomja az alapszín képződését, a pigmentációt, a szőrszálak bizonyos részein, ezáltal a sötét és világos színezetű sávok váltakoznak minden szőrszálon, „kihagyva” egyes részeket a színezésből. Ez a színezet felülkerekedik az alapszínen, és aguti háttérrel mintává alakul.
Cirmos mintázatok fajtái:
- Klasszikus cirmos (classic/blotched tabby)
- Makréla/Csíkos cirmos (macharel tabby)
- Pettyes cirmos (spotted tabby)
- Spriccelt cirmos (ticked tabby)
Forrás:
Esther Verhoef – Macskák enciklopédiája
members.casema.nl